Kapcsolat

Dr. Petrássy Miklós

ügyvéd, szakorvos

1062 Bp. Bajza u. 23. fszt.1.

Tel: +36-1/322-9776
Fax: +36-1/322-9776

mobil: 06/30 348-8292

www.petrassydr.hu, www.hepatitiskarterites.hu

petrassydr@t-online.hu

Ügyfélfogadás előzetes bejelentkezés alapján

Tüdőrákosnak hitték évekig. A téves diagnózis lehet, de nem feltétlenül orvosi műhiba.

 

Tüdőrákosnak hitték évekig. A téves diagnózis lehet, de nem feltétlenül orvosi műhiba.

Állítólag kórszövettani vizsgálat igazolta a tüdőrák diagnózisát, s csak három év elteltével derült ki, hogy valójában nincs rosszindulatú daganatos betegsége. A téves kórismézés nem feltétlenül orvosi műhiba, a bíróság ilyenkor azt vizsgálja, hogy valamennnyi lehetséges vizsgálatot elvégezte-e az orvos. Ha nem, akkor nem került megalapozott döntési helyzetben, s tévedése orvosi műhiba.

"Három éven keresztül készült a halálra egy téves diagnózis miatt!

Három éven át hitte, hogy meg fog halni egy hétszeres nagypapa – csak mert az orvosok félrediagnosztizálták, és azt mondták neki, hogy rákos.
Roger Mollison (66) portásként dolgozott egy kórházban. Egyik nap légzési nehézségekkel kereste fel orvosát. Mint kiderült, az azbeszt nevű, veszélyes anyag okozta a panaszokat – mintát vettek a tüdejéből, majd azt mondták neki, rákos elváltozást találtak nála, és már csak 9 hónapja van az életből.

A férfi feladta az állását, és egy maratoni hosszúságú kemoterápiás kezelése kezdett, hogy túlélje a betegséget. Még hospice nővérekkel is beszélgetett, hogy feldolgozza a traumát. Sokat játszott hét unokájával, és igyekezett minél több időt családja körében tölteni – közben persze végig rettegett attól, hogy elragadja a betegség. Legnagyobb félelme az volt, hogy nem látja a fiát megnősülni - Mollison azonban megérte az esküvőt, és két unokája, sőt ükunokája születését is látta.

Csaknem 3 évvel a diagnózis felállítása után, egy másik kórházban aztán megdöbbentő híreket kapott. A tüdejét valójában csak egy, az életét nem veszélyeztető betegség támadta meg, nem pedig rák. Az azbeszt váltotta ki, de egyáltalán nem lett volna szükség kemoterápiás kezelésre, pláne nem hat hosszú hónapon át – írja a Daily Mail.

A korrekt diagnózis egyébként úgy született meg, hogy Mollison be akarta perelni korábbi munkáltatóit azért, hogy kitették szervezetét a veszélyes anyagnak. Kárpótlást akart, ügyvédei pedig friss teszteket készíttettek vele, hogy hitelt érdemlően dokumentálják az állapotát.

„Csodálatos érzés tudni, hogy nem vagyok halálos beteg, de megjártam a poklok poklát. Éveken át vártam az ítélet napját; nemcsak én, a családom is kikészült, teljesen elvesztettük a bizalmat az orvosokkal szemben" – mondta.

Blikk-információ"
(Blikk.hu írta)
/A kép illusztráció, nem az eredeti cikk része. Azbesztózis röntgen képe/
dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos, egészségügyi szakjogász kommentárja

Az azbesztózis a tüdőszövet hegesedése, melyet az azbesztpor belélegzése idéz elő.  Értelemszerűen az azbeszttel dolgozó emberek a veszélyeztetettek.  A betegség tünetei fokozatosan alakulnak ki: kezdetben enyhe nehézlégzés, a munkavégző képesség csökkenése jelentkezik, mely tünetek lassan a légzési elégtelenségig súlyosbodnak.  A diagnózis alapja a mellkasröntgenen észlelhető jellegzetes elváltozások, és az azbeszt-expozícióra utaló kórtörténeti adatok. Az azbesztózisban szenvedő betegeknél a tüdőrák kockázata fokozott, de elsődlegesen a dohányosoknál.

Amennyiben felmerül a rosszindulatú daganat gyanúja, kórszövettani mintavételre kell törekedni. A cikkben  szereplő esetben ez megtörtént, de állítólag a diagnózis téves volt. A pontos szövettani diagnózis (daganat típusa) nem derül ki a cikkből. Ami a leírt kórtörténetben nehezen összeegyeztethető a gyakorlattal, hogy az onkológia (kemoterápiás) kezelés során időszakosan ellenőrzik a beteg állapotát, a daganat stádiumát (re-staging vizsgálatok).  A kemoterápia melletti éveken keresztüli változatlan statusz (se romlás, se javulás) alapján jóval korábban fel kellett volna merülnie, hogy a betegség nem rosszindulatú. 

A kialakult bírói gyakorlat szerint a diagnózis felállítása során elkövetett tévedés, hiba önmagában nem alapozza meg a kártérítési felelősséget, csak abban az esetben, ha a diagnózis felállítása során az orvos nem úgy járt el, ahogy az a bíróság által alkalmazott gondossági mérce szerint elvárható. A diagnosztikus tévedés esetében a bíróságnak elsősorban a diagnózis felállításához vezető folyamatot kell vizsgálnia, a tévedés megtörténte önmagában nem teszi felróhatóvá az orvos eljárását. „az adott esetben az I. r alperes felelősségét önmagában nem a diagnosztikus tévedése alapozza meg, hanem azok a mulasztások, amelyek a megalapozott döntéshozatal (választás) feltételeit nem teremtették meg.” (Legfelsőbb Bíróság Pf. III. 26.023/2000). A helyes diagnózis felismerése utólag visszatekintve lényegesen könnyebbnek tűnhet, mint a beteg kezelésekor. Adott esetben igen szűk lehet a mezsgye, mely a felróható diagnosztikus tévedést elválasztja a nem felróható tévedéstől.

A kórház felelősségét tehát nem önmagában a diagnosztikus tévedése alapozza meg, hanem azok a mulasztások, amelyek a megalapozott döntéshozatal (választás) feltételeit nem teremtették meg. A kórház tevékenysége, illetőleg mulasztása annak folytán lehet felróható, hogy orvosa nem végezte el az adott helyzetben szükséges minden vizsgálatot, s az ezáltal bekövetkezett ismerethiányai miatt eleve nem került megalapozott döntési helyzetbe.  

vissza