Kapcsolat

Dr. Petrássy Miklós

ügyvéd, szakorvos

1062 Bp. Bajza u. 23. fszt.1.

Tel: +36-1/322-9776
Fax: +36-1/322-9776

mobil: 06/30 348-8292

www.petrassydr.hu, www.hepatitiskarterites.hu

petrassydr@t-online.hu

Ügyfélfogadás előzetes bejelentkezés alapján

Eltört a szakértő által elmondottakat tartalmazó CD a büntetőeljárásban

 

Eltört a szakértő által elmondottakat tartalmazó CD a büntetőeljárásban

A bíróság szerint nem történt bűncselekmény a kis Alíz halálával kapcsolatban. A feltételzett orvosi műhiba miatt elsőfokon lezárult eljárásban azonban rendkívül sok furcsaság történt. Vajon hogyan törhetett el az orvos-szakértő tárgyaláson történt meghallgatásának hanganyagát rögzítő CD ? Vajon mindig a sértett/károsult hátrányára történnek "véletlenek" orvosi műhibák kivizsgálása során ? Műhiba volt az infúziós kúra ?

A 24.hu írta

"Idén lenne ötéves Alíz. Csak fotók maradtak róla. Tüdőgyulladásba halt bele egyévesen, miközben vesebeteg lett és transzplantációra várt. Azóta küzdenek a szülők, Renáta és Kornél, hogy a bíróság kimondja: hibáztak az orvosok. És ennél többet nem is akarnak. Mivel az eljárásokat sorra megszüntették, a család pótmagánvádas eljárást kezdeményezett. Kedden foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés miatt a Szent László kórház egyik főorvosa, az I. számú Gyermekklinika főigazgatója, és a háziorvos, - aki utoljára ellátta a kislányt - ült a vádlottak padján.

Alíz olyannyira egészségesen született, hogy három nappal a születése után haza is engedték – meséli az anya a tárgyalás előtt. Később azonban a baba füle váladékozni kezdett, három hónapig járták a fővárosi szemészeteket, fül-orr-gégészeket, mire az egyik orvos felvetette, hogy küldjék el a váladékot tenyésztésre. Kiderült, Alíznak kezdődő tüdőgyulladása van. Hazautaztak vele Nyíregyházára és az ottani kórházban az orvosok egy vérvétel eredménye alapján úgy döntöttek, hogy immunerősítő infúzió kúrát adnak neki. Az első infúzió 12 óra alatt folyt le, folyamatos ellenőrzés mellett. Ezután két napig hányt a kislány, majd kitűnő vérképpel hazaengedték, és további infúziót javasoltak neki.

Veleszületett

Egy hónappal később kapta a következőt. De a fővárosi kórházban már nem tartott fél napig, amíg lecsorgott a szer. Alig egy óra alatt kész voltak. Aztán vérvétel, megnyugtató szavak és irány haza. A harmadik kezelés után azonban a kislány karja feldagadt, hányt, és kiszáradt. Intenzívre került. A kiszáradás miatt sima infúziót kapott, amitől egy nap alatt hat kilóról hét és fél kilósra vizesedett. Alíz átkerült egy másik kórház veseosztályára, ahol az orvosok azt mondták a szülőknek, hogy a gyereknek veleszületett vesebetegsége van, ami előhozott valamit, ezért lett ödémás. De a szülők szerint nem ez történt.

Szerintük a kapott infúzió miatt halt meg a kislány. És persze a kezelések alatt – mondja Renáta – számos mulasztás történt.

Gondatlan veszélyeztetés

Mivel az eljárásokat sorra megszüntették, a család pótmagánvádas eljárást kezdeményezett. Foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés miatt a Szent László kórház egyik főorvosa, az I-es számú Gyermekklinika főigazgatója, és a háziorvos, – aki utoljára ellátta a kislányt – ült a vádlottak padján. A vádlottak állították, hogy a kislány halálának nincs köze az infúzióhoz. Sőt, az első és másodrendű vádlott ügyvédje azt mondja, hogy ez egy orvos-szakmai vita és az orvosoknak van igaza.

Vagyis a kislánynak veleszületett vesebetegsége volt, és tüdőgyulladásba halt bele. Ezért kérte védencei felmentését. A harmadrendű vádlott ügyvédje elmondta, ha ügyfele nem lenne ártatlan, el sem vállalta volna az ügyet, mert gyakorló szülőként nem védene bűnös embert.

Hiba a gépezetben

Renáta szerint azonban az eljárásban sok furcsaság történt. Több általuk kért tanút nem hallgattak meg. A toxikológiai vizsgálatot is elutasították. Azt mondja, hogy a korábbi tárgyaláson egy független orvosszakértő is kimondta, hogy a harmadrendű vádlott hibázott, de rejtélyes módon ez nem került a jegyzőkönyvbe.

Kértük a tárgyalás hanganyagát CD-n, amire azt válaszolták, hogy az eltört. Mi mondtuk, hogy szívesen bejönnek még egyszer a szakértők, de nem engedték.

A keddi, utolsó tárgyalási napon megszólalt az apa is. Németh Kornél egy látványos demonstrációval indított. Kettétört egy CD-t. A szülők szerint ugyanis olyan nincs, hogy egy lemezt véletlenül kettétörnek. Kornél azt is sérelmezte, hogy a vádlottak padján ülő orvosok egy pillanatra sem viselkedtek megértően, amikor a kislányt kezelték. A feldúlt apa a bíróságon elmesélt egy történetet, amikor Aliztól nem tudtak vért venni.

40 percig szurkáltak egy ilyen kicsi gyereket! 40 percig! Amikor bementem és kértem, hogy inkább hívjanak valakit, aki segít nekik, akkor azt mondták, hogy ne szóljak bele a dolgukba.

 

Ennek ellenére Renáta azt mondja, hogy nem pénzt akarnak és bosszút állni sincs szándékuk. Nagyon egyszerű oka van annak, hogy három orvost is a vádlottak padjára ültettek.

Csak mondják azt, hogy bocsánat! Annyit szeretnénk, hogy végre valaki kimondja: anyuka, apuka, hibáztunk, nem tettünk meg mindent a kislányukért!

Nem bűnös

Dr. Romwalter Péter bíró az ítélethirdetéskor azzal kezdte, hogy mélységesen együtt érez a szülőkkel, de felmentette a vádlottakat. Szerinte ugyanis egyik orvos sem hibázott. Ugyanakkor az ítélet indoklásában a szülők által említett furcsaságokról is beszélt. Mivel az ügyben menet közben bírócsere volt, Romwalter jelezte, ő nem volt bent a tárgyalóteremben, amikor a szülők szerint egy szakértő kimondta, az egyik vádlott hibázott. De azt is hozzátette, hogy Renátáék furcsa mód öt hónapot vártak arra, hogy kikérjék az imént említett jegyzőkönyvet.

Ezért ma már, ha igaza is van a szülőknek, nem tudja bizonyítani, mint mondott a szakértő.

És ezzel le is zárta a kérdést.

A vádlottak, akik nem akartak nyilatkozni, tudomásul vették a felmentő ítéletet. Renáta azt mondja, hogy fellebbeznek. Most azon dolgoznak, hogy külföldi szakértő is megvizsgálja az iratokat. Hátha egy a magyar orvosoktól független ember észreveszi azt, ami nekik a meggyőződésük. Vagyis, hogy Aliz az orvosok hibája miatt halt meg egyévesen."


Dr. med. et jur. Petrássy Miklós ügyvéd, egészségügyi és biztosítási szakjogász, belgyógyász szakorvos kommentárja:

A cikkben leírtak alapján az ügy érdeméről nem lehet véleményt mondani. Azaz nincs még megközelítőleg sem elégséges adat a sajtóhír alapján arra nézve, az infúziós kúra okozta-e a kislány halálát, ill. mi okozta a veseelégtelenséget.

Ami a CD „különös” eltörését illeti, az azonban fölöttébb elgondolkodtató. A magam részéről mind a polgári mind a büntetőügyekben azt tartanám a legjobbnak, ha szó szerinti jegyzőkönyvezés történne, a jegyzőkönyvek valóban a törvényi határidőn belül elkészülnének és haladéktalanul megküldésre kerülnének az arra jogosultaknak. Ezzel szemben a polgári bíróságokon legtöbbször a bíró saját maga mondja magnóra a rögzítendő szöveget, mely csak ritkán és részben szó szerinti. Legtöbbször a bíró a tanúk, a szakértők, vagy a felek által elmondottakat jegyzeteli, majd több-kevesebb idő elteltével rámondja a magnóra. Van bíró, aki szinte 1-2 mondatonként (ilyenkor igen pontos a szöveg, de a tárgyalás a sok megszakítás miatt akadozik), de olyan is van, aki csak a tárgyalás legvégén rögzítik az elhangzottakat. A hosszabb rögzítési időközöknek megvan a nyilvánvaló hátránya: az elmondottak rövidítetten, sokszor a bíró által összegzett megfogalmazással lesznek rögzítve (így esetenként pl. a szakértő/tanú bizonytalanul fogalmaz, majd irányítottnak tűnő kérdéssel „válik biztossá” a válaszban, a jegyzőkönyvbe pedig ekként csak a „határozott” válasz kerül), másrészről a bíró természetesen nem gyorsíró, így egyes lényeges mondatok véletlenül is kimaradhatnak, ill. a sietősen lejegyzeteltekre a bíró sem emlékszik pontosan. A jogi képviselő által fontosnak tartott elhangzott mondat, állítás stb. rögzítését persze lehet kérni, de ha arra a bíró ill. aki mondta nem „emlékszik” (mert pl. rájött arra, hogy „rosszat mondott”), akkor a jegyzőkönyvben rögzítés elmaradhat. Szerintem az ilyen jegyzőkönyvezés alapvetően a bíráknak sem jó. Rendkívüli koncentrációt jelent ugyanis az elhangzottakra is figyelni, annak érdemi tartalma szerint újabb és újabb kérdéseket megfogalmazni, miközben minél pontosabban és gyorsabban jegyzetelni is kell, majd azt szabatosan és pontosan a magnóra mondani. Szerintem a legcélravezetőbb a tárgyalás egészéről folyamatos hangfelvétel készítése lenne annak szó szerinti jegyzőkönyvezése mellett. Így nem lenne vita az elhangzottakról, és a bíró is a tárgyalással kapcsolatos érdemi feladataira tudna figyelni. Persze ez esetben sem lehetne teljes mértékben kivédeni a „CD töréseket”. A felek általi hangfelvétel szigorúan tilalmazott …     

vissza