Nagy összegű kártérítést kapott egy angol kismama, mert a fogamzásgátlás körében vétett orvosi műhiba következtében egészséges ikreknek adott életet. Vajon sikeres lehet-e Magyarországon is hasonló esetben egy műhibaper ?
A blikk.hu írta:
„15 milliós kártérítést kapott, mert ikreket szült
2013-07-18 17:24:00
London — 44 ezer font, vagyis csaknem 15 millió forint kártérítést kapott az a brit édesanya, aki egy működésképtelen fogamzásgátló implantátum mellett lett terhes ikreivel.
Bernice Quadling nagy terveket szövögetett két éve, amelyek közt nem szerepelt a gyermekáldás, ezért is kérte meg nőgyógyászát, ültessen be a karjába implantátumot, amely folyamatosan adagolja a termékenységet visszaszorító hormonokat, s amellyel az ajánlás szerint szinte esélytelen, hogy terhes maradjon. Ám az orvos elnézte a mütyürkét, a hormont tartalmazó, valódi műanyag lapocska helyett egy üres implantátumot helyezett be, amelyet az orvosok azért kapnak, hogy gyakorolhassák vele az amúgy nem túl bonyolult eljárást. Bernice azt hitte, védett, ám egy üres műanyag lapocska még annyira sem véd a terhesség ellen, mint a C-vitamin térd közé szorítva, így hamarosan ikerlányokkal lett terhes, akik annak rendje és módja szerint 11 hónapja meg is születtek.
– Félre ne értsék a dolgot, imádom a lányaimat, és ma már el sem tudnám képzelni az életemet nélkülük, de az orvosi műhiba akaratom ellenére változtatta meg az életemet, borította fel a terveimet, és ezért valakinek fizetnie kellett – magyarázta az asszony, hogy végül miért jelentette fel orvosát a baklövés miatt.
K. Á.”
Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos, egészségügyi szakjogász kommentárja:
A magyar bírói gyakorlat nem egyezik meg a fenti cikkben leírtakkal a nem kívánt egészséges gyermek megszületése miatti kártérítési igényekkel kapcsolatban.
A nem kívánt egészséges gyermek az orvosi felelősség körében az alábbi esetekben fordul elő jellemzően: sikertelen művi meddővé tétel, terhesség megszakítás miatt visszamaradt magzat megszületésekor, valamint (ritkán) fogamzásgátló tabletta helyett tévesen kiadott más gyógyszer esetén.
A magyar bírói gyakorlat nem tekinti kárnak az egészséges nem kívánt gyermek megszületését.
A kárfelelősség szükségképpeni elemei: felróható magatartás, kár, valamint a felróható magatartás és a kár közötti ok-okozati összefüggés. Ha ezek közül akár egy is hiányzik, a kártérítés iránti per sikertelen lesz. Ha fenn is áll a felróható orvosi mulasztás, kár hiányában kárfelelőssége sincs az egészségügyi szolgáltatónak. Azaz ha hibázik is az orvos, hibájának "következménye" egy gyermek megszületése, kinek létéért kártérítés nem jár.
„A gyermek létezését, felnevelésének költségeit hátránynak sem jogi, sem társadalmi, sem erkölcsi értelemben nem lehet tekinteni.” (Veszprém Megyei Bíróság 2.Pf.20.302/1999.)