Jogerősen három év letöltendő fogházbüntetésre ítéltek egy szülész-nőgyógyász orvost „orvosi műhiba” miatt. A sajtóban „precedens” jellegű ítéletről írnak, hiszen utoljára 10 éve fordult elő orvossal szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása szakmai szabályszegés miatt. De valóban precedens jellegűnek tartható a törvényszék döntése ?
Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos kommentárja.
Az történtekről részletes beszámolót ad a „DÉLVILÁG NAPILAP” (részlet a cikkből, www.delmagyar.hu):
„Precedens: három év fogházra ítélték Loboda Fábiánt
Szeged, Szentes – Három év letöltendő fogházbüntetésre ítélte a Szegedi Törvényszék Loboda Fábián szülész-nőgyógyászt egy elrontott rutinműtét halálos következménye miatt. Utoljára kilenc évvel ezelőtt, szintén Szegeden ítéltek letöltendő szabadságvesztésre orvost műhibaperben. Loboda Fábián felülvizsgálatot kér a Kúriától.
BAKOS ANDRÁS - DÉLVILÁG NAPILAP - 2013.05.28. 11:14
A legutóbbi tárgyalás óta háziorvosként helyezkedett el Orosházán, havi jövedelme 200 ezer forint – erről tájékoztatta Loboda Fábián a Szegedi Törvényszéket a keddi tárgyalás elején. Ezúttal is hozzájárult ahhoz, hogy kép- és hangfelvétel készüljön róla, ezzel a lehetőséggel több tévéstáb élt. A teremben jelen voltak az elhunyt beteg hozzátartozói is. A szentesi fiatalasszony, B-né C. Ildikó 31 éves korában, 2008 júliusában hunyt el a szentesi kórházban. Terhes volt, de a magzat elhalt, el kellett távolítani. Ezt a műtétet az asszony választott orvosa, Loboda Fábián végezte el, és bár gyakran fordult elő prakszisában ilyen beavatkozás, most súlyos hibát vétett: két ponton is átfúrta a méhfalat, megsértette a vékonybelet. Emiatt a hölgy vérmérgezést kapott, és később hiába hajtottak végre rajta újabb műtétet, nem tudták megmenteni az életét.
A Szegedi Törvényszék Kovalcsik Éva vezette tanácsa a legfontosabb ponton helybenhagyta az első fokú ítéletet: Loboda Fábiánt jogerősen 3 év fogházbüntetésre ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyektől, és 5 évre szülész-nőgyógyászi hivatása gyakorlásától. Az első fokú határozathoz képest kisebb bűnügyi költséget, 1 millió 276 ezer 098 forintot kell viselnie Loboda Fábiánnak. Azért nem a teljes másfélmilliót, mert az egyik orvos szakértői véleményt a törvényszék most kirekesztette a bizonyítékok közül. Ez azonban a tényállást a törvényszék szerint nem befolyásolta.”
Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos kommentárja:
Az ügyről megjelent egyéb sajtóhírek alapján a 31 éves asszonyon egy abbamaradt vetélést követően az orvos egészségügyi kaparást hajtott végre, a műtét során azonban átlyukasztotta a beteg méhfalát, s a vékonybelet is megsértette. A beteg a beavatkozást követően az ébredékor már hasi fájdalmakra panaszkodott, szobatársai elmondása szerint éjszaka sem tudott aludni a súlyos fájdalmak miatt. Az orvos azonban vizsgálat nélkül telefonon rendelt számára gyógyszereket. Amikor az orvos referált az ügyeletesnek az átadáskor, a beteg állapotát enyhébbnek állította be. A műtétet követő nap egy kolléga az általa végzett UH alapján azonnali reoperációt javasolt, a vádlott azonban mind az UH leletet, mind a javaslatot eltitkolta. A beteget végül egy újabb UH alapján 2 nappal az első beavatkozást követően műtötték meg, miután végre fény derült az üreges szervek átfúródására. Ekkorra már hashártyagyulladás alakult ki, a beteg intenzív osztályra került, szepszis („vérmérgezés”) következett be. Az beteg életét két újabb műtéttel sem tudták megmenteni, s három héttel később elhunyt.
Az orvos által végzett beavatkozás (mechanikai módszerekkel végzett méhűri beavatkozás) legveszélyesebb szövődménye a méhátfúródás (perforatio). Ennek során sérülhet a húgyhólyag, a húgyvezeték, a méh artériája, ill. – mint jelen esetben is – a bélrendszer.
Kisebb áthatoló sérülés esetén megfelelő antibiotikum védelem mellett lehetséges alternatíva a várakozás szoros megfigyelés mellett - tehát nem kell mindenképpen és minden esetben operálni. Fertőzés, vérzés, bélsérülés gyanúja esetén azonnali hasfeltárást kell végezni. A megfigyelés során kiemelt jelentősége van a beteg panaszainak és tüneteinek a helyes értékelésének, emellett a vérképellenőrzésnek és az ultrahang-vizsgálatnak.
Az orvos tevékenységében fentiek szerint tehát nem az lehetett a leginkább kifogásolható, hogy a beavatkozás során átlukasztotta a méhfalat és a vékonybelet, hanem az azt követő cselekmények. A műtéti szövődmények kialakulásának tekintetében nyilvánvalóan az orvosnál szándékosság fel sem merülhetett. Az aggasztó UH lelet eltitkolása, a beteg panaszainak bagatellizálása azonban már szándékos szakmai szabályszegést jelentenek.
Az orvost halált okozó foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt ítélték el.
A Büntető Törvénykönyv 171.§-a szerint:
171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A törvényi tényállásból kiolvasható, hogy a halált okozó gondatlan veszélyeztetés esetén a büntetési tétel 1-5 évig terjedő szabadságvesztés, ugyanez szándékos veszélyeztetés esetén már 2-8 év. Az orvosok ellen szakmai szabályszegés miatt zajló büntetőügyek esetén az esetek döntő többségében „csupán” gondatlanság áll fenn. Ilyen esetben – még ha felelőssé tehető az orvos a halálos következményért (minősített eset) is - a bíróságok legfeljebb felfüggesztett fogházbüntetést szabnak ki. Fenti ügyben a szakmai szabályszegés szándékos volta indokolta a súlyosabb büntetést.
Mivel a szándékos orvos-szakmai szabályszegések ritkák, így véleményem szerint nem egy precedens jellegű ítéletről, szigorodó bírói gyakorlat kezdetéről van szó, hanem egy igen ritka, jogi- és erkölcsi megítélés, mérce szerint egyaránt szigorúbban értékelendő orvosi magatartás megfelelőnek tűnő szankcionálásáról.