Kapcsolat

Dr. Petrássy Miklós

ügyvéd, szakorvos

1062 Bp. Bajza u. 23. fszt.1.

Tel: +36-1/322-9776
Fax: +36-1/322-9776

mobil: 06/30 348-8292

www.petrassydr.hu, www.hepatitiskarterites.hu

petrassydr@t-online.hu

Ügyfélfogadás előzetes bejelentkezés alapján

Michael Jackson halála. Az orvosi műhiba megítélése, ha Magyarországon történik ...

 

Michael Jackson halála. Az orvosi műhiba megítélése, ha Magyarországon történik ...

Michael Jackson világsztár 2009. június 25-én altató-túladagolásban meghalt. A Los Angeles-i esküdtszék bűnösnek mondta ki magánorvosát, Conrad Murray-t gondatlanságból elkövetett emberölésért. A vád tanújaként a Columbia Egyetem egyik professzora 17 súlyos orvos-szakmai hibát jelölt meg, melyek az énekes halálához vezettek. Vajon milyen megítélése lett volna az esetnek, ha Magyarországon történik ? Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos kommentárja.

A vád szerint Murray véletlenül túl nagy adagot adott az énekesnek a propofol nevű altatószerből. A védelem álláspontja ezzel szemben az volt, hogy az énekes az orvos távollétében maga vett be a halálos adagot. A bíró már az eljárás alatt bevonta Murray orvosi engedélyét Kalifornia államban. Az elhunyt apja, Joe Jackson,  2010. nyarán kártérítés iránt keresetet nyújtott be elmaradt jövedelem megtérítése és érzelmi károk kompenzációja iránt. A keresetet később visszavonta.

A nyomozás idején olyan hírek láttak napvilágot,  hogy Jackson bérelt házának egy hálószobájában oxigéntartályokat és infúziós készüléket találtak. Egy másik hálóban óriási rendetlenségben ruhák és egyéb dolgok hevertek szanaszét, s a falakon kézzel írt feljegyzések függtek. Az egyik így szólt: "A gyerekek édesek és ártatlanok". Jackson rendszeresen kapott propofolt, hogy aludni tudjon. Az orvosa kötötte be számára a szert intravénásan, s amikor fel kellett kelnie, ott volt, hogy elzárja az infúziót.  A sztár halálának napján, június 25-én Conrad Murray kicsivel éjfél után adta be az altatót.
Állítólag Jackson két éve élhetett a szerrel.

Murray májusban lett Jackson személyes orvosa, és úgy volt, hogy elkíséri a sztárt londoni koncertsorozatára. Együtt tartózkodott az énekessel a Los Angeles-i villában, de Chernoff, az orvos ügyvédje azt állította: ügyfele "véletlenül talált rá" a hálószobájában öntudatlanul fekvő Jacksonra június 25-én reggel, és megpróbálkozott az úraélesztésével. Az ügyvéd cáfolta, hogy ügyfele "felírt vagy beadott volna bármit is, ami Michael Jackson halálához vezetett volna".  
Az elítélése után egy dokumentumfilmben az orvos beszámolt a történtekről.  Aznap reggel, amikor Michael Jackson meghalt, az orvosa szerint csak "egészen apró adag" propofolt adott be neki - hangzik el a dokumentumfilmben. Ugyanezt állította Murray a bíróságon is. Murray részletekbe menően mondta el a filmben, mi történ azon a végzetes 2009. június 25-én. Michael Jackson "némi tejért" könyörgött neki, mert nem tudott elaludni, az orvos pedig engedett neki. "25 milligramm profolt adtam neki, lassan befecskendezve. Éppen csak álomba próbáltam szenderíteni... így a többi gyógyszernek is hatnia kellett, mert már elég sok volt a szervezetében" - mondta az orvos. Az énekes halála után két nappal a rendőrségen tett vallomásában az állt: más nyugtatókkal - többek között váliummal - próbálta az orvos elaltatni Michael Jacksont, de a pop királya képtelen volt elaludni. A filmben Conrad Murray elmondta azt is, hogy más nyugtatók teljesen elárasztották Michaelt.

A nyilvánosságra hozott 51 oldalas halottkém-jelentés megerősítette, hogy Michael Jackson akut propofol-mérgezés miatt halt meg. A műtétekhez használatos kórházi altatószert az orvos álmatlanság ellen használta az énekesnél. A peradatok szerint az orvosnak nem volt meg a szükséges technikai felszerelése a mélyaltatáshoz, légzésmonitorja, de még egy EKG-ja, ill. egy vérnyomásmérője sem volt, miközben elaltatta a világsztárt. A jelentés szerint a propofol ilyen módon nem használható, a mélyaltatás esetleges szövődményei miatt pedig a gyógyszert kizárólag aneszteziólógus adhatja be. Jackson orvosa pedig kardiológus, anaesthesiológus képzettséggel nem rendelkezik. Hatféle nyugtató mellett rendkívüli adag, 25 mg propofolt kapott Jackson a halálát megelőző órákban.

Michael Jacksont a gyógyszer alkalmazása esetén szükségszerűen műszerekre kellett volna kapcsolni. Orvosa azonban nem hogy műszeres monitorozást nem biztosított, de orvosi felügyelet nélkül egyedül hagyta szobájában mélyaltatásban az énekest. A jelentés szerint egyébként Jackson sovány volt, 178 centis magassága mellett 61 kiló, egy korábbi filmforgatáson megégett fejbőre sosem jött helyre, bőrének kifehéredését pedig egy ritka bőrbetegség okozta. Előzőeken túl azonban lényegében egészséges volt.

A perben a vád tanúja volt Dr. Steven Shafer professzor (a propofol nevű altató használati útmutatójának írója), aki szerint Michael Jackson orvosa a felelős a popsztár két évvel ezelőtti haláláért. A professzor a Los Angeles-i bíróságon tett tanúvallomásában elmondta, hogy a gyógyszert nem szabad álmatlanság kezelésére alkalmazni, így Conrad Murray gondatlansága okozta Michael Jackson halálát. Shafer szerint ezért hanyagsága miatt Dr. Conrad Murray a popsztár halálának közvetlen okozója - írta internetes oldalán a BBC brit közszolgálati médium.

A Columbia Egyetem professzora szerint Michael Jackson orvosa tizenhét szempontból is súlyosan hibázott, amikor a propofol nevű gyógyszert alkalmazta popsztárnál.

Shafer professzor szerint Dr. Murray-nek fogalma sem volt arról, hogyan kell alkalmazni a gyógyszert, amely az ötvenéves énekes halálához vezetett. Shafer professzor a Los Angeles-i bírósági tárgyaláson azt mondta, hogy Jackson orvosa nem tudott kellően reagálni arra, hogy leállt a sztár légzése.

Felrója az orvossal szemben azt is, hogy késedelmesen hívta a 911-es segélyhívót. Véleménye szerint amíg a propofol hatása alatt állt, az orvosnak MJ. állapotát folyamatosan figyelnie kellett volna.

A szakértő szerint az orvos úgy járt el, mint a sztár engedelmes munkavállalója, s nem mint egy lelkiismeretes orvos, mivel egy orvosnak meg kellett volna tagadnia MJ propofol iránti kérését.

A szakértő kritizálta azt is, hogy az orvos a sztár halálát megelőző órákban hosszan telefonált. A szakértő szerint az anaesthesiológus, mikor megfigyel egy szedált beteget, soha nem foglalkozhat egyidejűleg, párhuzamosan mással is. Ha kellően megfigyelte volna, bizonyára észlelte volna a problémát, hiszen egy beteg, aki hamarosan meghal, nem úgy néz ki, mint akivel minden rendben van.

 

 

Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos kommentárja:

Ha Magyarországon történt volna a haláleset, a magyar igazságszolgáltatás és orvosi szakma (orvosszakértő véleményezés) vélhetőleg hasonló következtetésekre jutott volna. (Lenti rövid elemzés értelemszerűen fikció.)  

A magyar Büntető Törvénykönyv szerint halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt vonták volna felelősségre az orvost. E szerint (alapeset) aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz (minősített eset).

A bűncselekmény megállapíthatóságához szükséges, hogy az elkövető szakmai szabályt sértsen, és azzal okozati összefüggésben következzen be a halálos eredmény.

Jelen esetben – egyetértve Dr. Steven Shafer professzorral – Murray számos orvos-szakmai hibát követett el. Alapvetően kifogásolható, hogy az orvos nem volt jogosult a propofol alkalmazására, hiszen nem rendelkezett aneszteziológus-intenzív terápiás szakorvosi képesítéssel („altatóorvos”). De ilyen irányú szakképesítés megléte esetén is csak fekvőbeteg –ellátás keretében (kórházban) alkalmazhatta volna a gyógyszert. A propofol használatára feljogosító működési engedély csak fekvőbeteg ellátást végző egészségügyi szolgáltatóknak adható, egy „járóbeteg szakellátást” végző „magánorvos” ilyennel bizonyosan nem rendelkezhet. Az orvos csak abban az esetben kezelheti a beteget, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján arra jogosult. Ennek hiányában a beteget a megfelelő felkészültséggel rendelkező orvoshoz ill. egészségügyi szolgáltatóhoz kell irányítania.  

Az orvost megilleti a gyógymódválasztás szabadsága. E „szabadság” azonban a betegek érdekében korlátozott. Az egészségügyről szóló törvény szerint a kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül - a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást. A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy ahhoz a beteg beleegyezését adja, valamint a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen. A betegekjogok is csak fenti keretek között gyakorolhatók. Azaz a beteg nem kívánhat olyan kezelést, beavatkozást egy orvostól, amelynek nem állnak fenn a személyi és tárgyi feltételei (mint jelen esetben is hiányzott az orvos szakképzettsége és a kórházi környezet). Hasonlóképpen nem állt fenn a propofol alkalmazásának indikációja sem, hiszen annak javallata álmatlanság kezelésére nem áll fenn. Az Eütv. szerint minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. Azaz az egészségügyi ellátáshoz való betegjog csak a szakma szabályai szerint ellátások körében érvényesülhet, szakmai indikáció nélküli ellátásokra irányuló kérések visszautasítandók. Ha fentiek figyelmen kívül is lehettek volna hagyhatók, a propofol alkalmazásának akkor is gátat kellett volna szabnia azon fentebb hivatkozott szabálynak, miszerint gyógyszer használatának kockázata kisebbnek kell lennie az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál. Nyilvánvaló, hogy propofol használatából származó kockázat jóval meghaladta az énekes kialvatlanságából származó egészségügyi kockázatokat.

A híradásokból leszűrhető az is, hogy az orvos valószínűleg nem kísérte folyamatosan figyelemmel a beteg állapotának alakulását (hosszan telefonált). Ezen magatartás nem igényel külön értékelést. Igen meglepő lenne, ha az altatóorvos távozna a műtőből, még akkor is, ha közben a gépek folyamatosan figyelemmel kísérik az altatott beteg életfunkcióit.

vissza